SlideShare a Scribd company logo

Horváth Ádám: Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája

•Download as PPTX, PDF•
•
Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

Digitális Szakképzési Konferencia a „Digitális Oktatás, Digitális Készségek, V4 országok a XXI. században” témában Debrecen, 2018. április 14.

1 of 20
HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14.
VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK
VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK
A DIGITÁLIS GAZDASÁG TERJEDÉSE • Az informatikai megoldásokat tudatosan és szervesen használó vállalkozások hatékonyabbak és versenyképesebbek hagyományos megoldásokat alkalmazó versenytársaiknál az ipar és a gazdaság minden területén és az átlagot messze meghaladó mértékben járulnak hozzá a hazai gazdaság bővüléséhez.
• A kormány célja, hogy olyan innovatív digitális technológiák alkalmazása nyerjen teret, amelyek javítják a polgárok életminőségét és versenyképességét, biztonságosan használhatóak és hozzájárulnak digitális kompetenciák gyarapításához. • Magyarország kormánya felismerte ennek az átalakulásnak a fontosságát, ezért a digitalizációtól nem megvédeni akarja a polgárokat és a vállalkozásokat, hanem fel akarja rá készíteni őket. A DIGITALIZÁLÁS KORMÁNYZATI CÉLJA
• megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése; • a digitális kompetenciák, vagyis a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése; • a gazdaság digitalizációja; • és az állami működés digitális átalakítása. A KORMÁNYZATI DIGITALIZÁCIÓ 4 PILLÉRE
A DOS a digitális kompetenciák elsajátítását biztosítja mindenki számára: senki nem hagyhatja el az oktatási és képzési rendszert anélkül, hogy a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségekkel rendelkezne. A DOS célja, hogy az ágazati stratégiákkal és szakmai célkitűzésekkel összhangban az oktatási rendszer minden szintjén megteremtse a digitális írástudás tényleges elterjesztésének lehetőségét, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez. DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA Forrás: http://ivsz.hu/hirek/elkeszult-a-digitalis-oktatasi-strategia/ 1536/2016. (X. 13) Kormányhatározat
2018-BAN: Minden mai köznevelési tanuló a 21. században született. Mindenki, aki őket tanítja, a múlt században.
A 2018-BAN ÉRETTSÉGIZŐK: Kilenc évvel fiatalabbak mint a Hét évvel fiatalabbak mint a Két évvel fiatalabbak mint a The World Wide Web
Horváth Ádám: Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája
A DIÁKOK KÉPESSÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA A DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS SKÁLÁJÁN Forrás: OECD, PISA 2012. database, Table 1.4.1a.
A digitális kompetencia öt fő területe: 1. Információk és adatok kezelése (Information and data literacy) 2. Kommunikáció és együttműködés (Communication and collaboration) 3. Digitális tartalomfejlesztés (Digital content creation) 4. Biztonság (Safety) 5. Problémamegoldás (Problem solving) INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉGES REFERENCIAKERET (IKER)
• Egységes leírás- és keretrendszer; • Képzések és az önértékelő eszközök; • Digitális kompetencia meglétének ellenőrzésére és mérésére szolgáló rendszer; • A munkaadók és munkavállalók számára egységes tanúsító rendszer; • A digitális kompetencia mérése, fejlesztése, elismerése és nyomon követése; • Ez a feltétele az egységes, a digitális kompetenciafejlesztés tömegessé tételét támogató eszközrendszer kialakításának. Mindezek hiányában a gazdaság egyre kevésbé képes a legújabb technológiák bevezetésére, ami már rövid távon is a versenyképesség, a termelékenység romlásához és a tőkebeáramlás lassulásához vezethet. INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉGES REFERENCIAKERET (IKER)
FELNŐTTEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK OLVASÁSI ÉS SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZÉGE
MIT VÁRUNK A TANULÓTÓL? • Az iskolában: – Ne beszéljen másokkal. – Az adott instrukciókat kövesse. – Adott információ forrást használjon. – Önállóan dolgozzon, ne más tudására támaszkodjon. • A munkahelyen: – Beszélje meg a feladatokat másokkal. – Instrukciók nélkül oldjon meg feladatokat. – Mindegy hogy hogyan, de találjon megoldást. – Csoportban dolgozzon, használja a közösség tudását.
DIGITÁLIS MUNKAKÖRÖK BESOROLÁSA IT mentes munka környezet IT környezetben végzett munka IT megoldást is használó munka IT szakértelmet igénylő munka IT mérnöki tudást igénylő munka A Digitális Munkaerő Program scope-ja A nemzetközi és hazai trendek alapján a teljesen IT mentes munkakörnyezetben dolgozók száma és aránya gyorsan csökken, és az ilyen munkakörök jórészt megszűnnek, miközben az IT megoldást is használó munkakörök aránya dinamikusan bővül.
• a digitális készségekkel egyáltalán nem rendelkezőket be kell vonni a digitális ökoszisztémába; • a digitális alapkészséggel már rendelkezőket tovább kell képezni, hogy a digitális munkakörök betöltésére is alkalmasak legyenek; • a szakképzésben és a felsőoktatásban növelni kell azoknak a tanulóknak, illetve hallgatóknak az arányát, akik informatikai, adatgazdasági vagy általában természettudományos képzéseken vesznek részt. DIGITÁLIS MUNKAERŐ PROGRAM
DIGITÁLIS MUNKAERŐPIACI PROBLÉMÁK • a digitális tudás iránti valódi munkaerő-piaci igényt nem tárják fel a szakmaszerkezeti előrejelzések és egyéb munkaerő-piaci felmérések, adatok; • a szakmaszerkezet képzési oldala elavult, az SZVK-k (szakmai és vizsgakövetelmények) és a KKK-k (képzési és kimeneti követelmények) nem tartalmaznak IPAR 4.0 elemeket; • a nem informatikai képzések többnyire nem rendelkeznek digitális modullal, amely alkalmassá tenné a munkavállalót a digitális munkafolyamatba való bekapcsolódásra; • a digitális kompetencia szintjeinek méréséhez nem áll rendelkezésre általános eszköz, így nincs valós tudásunk a munkaerő digitális készségeiről.
• a digitális gazdaság és a digitális munkaerőpiac átfogó monitoring rendszerének kidolgozása; • digitális és hagyományos munkaerőpiac előrejelzési rendszerének kidolgozása; • szemléletformáló és támogatási program kidolgozása; • a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) rendszerének felülvizsgálata; • munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő, rövid ciklusú képzések támogatását szolgáló program kidolgozása, amely növeli az egyes ágazati, informatikai és általában a digitális képzésekre belépők számát; • a munkavállalók, a képzők és az állam közötti kockázat- és költségviselés egyensúlyának megteremtése; • az informatika képzési területre felvett hallgatók állami ösztöndíjrendszerének kidolgozása és bevezetése. DIGITÁLIS MUNKAERŐ PROGRAM
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Horváth Ádám divízióvezető Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

More Related Content

Horváth Ádám: Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája

  • 1. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14.
  • 4. A DIGITÁLIS GAZDASÁG TERJEDÉSE • Az informatikai megoldásokat tudatosan és szervesen használó vállalkozások hatékonyabbak és versenyképesebbek hagyományos megoldásokat alkalmazó versenytársaiknál az ipar és a gazdaság minden területén és az átlagot messze meghaladó mértékben járulnak hozzá a hazai gazdaság bővüléséhez.
  • 5. • A kormány célja, hogy olyan innovatív digitális technológiák alkalmazása nyerjen teret, amelyek javítják a polgárok életminőségét és versenyképességét, biztonságosan használhatóak és hozzájárulnak digitális kompetenciák gyarapításához. • Magyarország kormánya felismerte ennek az átalakulásnak a fontosságát, ezért a digitalizációtól nem megvédeni akarja a polgárokat és a vállalkozásokat, hanem fel akarja rá készíteni őket. A DIGITALIZÁLÁS KORMÁNYZATI CÉLJA
  • 6. • megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése; • a digitális kompetenciák, vagyis a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése; • a gazdaság digitalizációja; • és az állami működés digitális átalakítása. A KORMÁNYZATI DIGITALIZÁCIÓ 4 PILLÉRE
  • 7. A DOS a digitális kompetenciák elsajátítását biztosítja mindenki számára: senki nem hagyhatja el az oktatási és képzési rendszert anélkül, hogy a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségekkel rendelkezne. A DOS célja, hogy az ágazati stratégiákkal és szakmai célkitűzésekkel összhangban az oktatási rendszer minden szintjén megteremtse a digitális írástudás tényleges elterjesztésének lehetőségét, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez. DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA Forrás: http://ivsz.hu/hirek/elkeszult-a-digitalis-oktatasi-strategia/ 1536/2016. (X. 13) Kormányhatározat
  • 8. 2018-BAN: Minden mai köznevelési tanuló a 21. században született. Mindenki, aki őket tanítja, a múlt században.
  • 9. A 2018-BAN ÉRETTSÉGIZŐK: Kilenc évvel fiatalabbak mint a Hét évvel fiatalabbak mint a Két évvel fiatalabbak mint a The World Wide Web
  • 11. A DIÁKOK KÉPESSÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA A DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS SKÁLÁJÁN Forrás: OECD, PISA 2012. database, Table 1.4.1a.
  • 12. A digitális kompetencia öt fő területe: 1. Információk és adatok kezelése (Information and data literacy) 2. Kommunikáció és együttműködés (Communication and collaboration) 3. Digitális tartalomfejlesztés (Digital content creation) 4. Biztonság (Safety) 5. Problémamegoldás (Problem solving) INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉGES REFERENCIAKERET (IKER)
  • 13. • Egységes leírás- és keretrendszer; • Képzések és az önértékelő eszközök; • Digitális kompetencia meglétének ellenőrzésére és mérésére szolgáló rendszer; • A munkaadók és munkavállalók számára egységes tanúsító rendszer; • A digitális kompetencia mérése, fejlesztése, elismerése és nyomon követése; • Ez a feltétele az egységes, a digitális kompetenciafejlesztés tömegessé tételét támogató eszközrendszer kialakításának. Mindezek hiányában a gazdaság egyre kevésbé képes a legújabb technológiák bevezetésére, ami már rövid távon is a versenyképesség, a termelékenység romlásához és a tőkebeáramlás lassulásához vezethet. INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉGES REFERENCIAKERET (IKER)
  • 14. FELNŐTTEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK OLVASÁSI ÉS SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZÉGE
  • 15. MIT VÁRUNK A TANULÓTÓL? • Az iskolában: – Ne beszéljen másokkal. – Az adott instrukciókat kövesse. – Adott információ forrást használjon. – Önállóan dolgozzon, ne más tudására támaszkodjon. • A munkahelyen: – Beszélje meg a feladatokat másokkal. – Instrukciók nélkül oldjon meg feladatokat. – Mindegy hogy hogyan, de találjon megoldást. – Csoportban dolgozzon, használja a közösség tudását.
  • 16. DIGITÁLIS MUNKAKÖRÖK BESOROLÁSA IT mentes munka környezet IT környezetben végzett munka IT megoldást is használó munka IT szakértelmet igénylő munka IT mérnöki tudást igénylő munka A Digitális Munkaerő Program scope-ja A nemzetközi és hazai trendek alapján a teljesen IT mentes munkakörnyezetben dolgozók száma és aránya gyorsan csökken, és az ilyen munkakörök jórészt megszűnnek, miközben az IT megoldást is használó munkakörök aránya dinamikusan bővül.
  • 17. • a digitális készségekkel egyáltalán nem rendelkezőket be kell vonni a digitális ökoszisztémába; • a digitális alapkészséggel már rendelkezőket tovább kell képezni, hogy a digitális munkakörök betöltésére is alkalmasak legyenek; • a szakképzésben és a felsőoktatásban növelni kell azoknak a tanulóknak, illetve hallgatóknak az arányát, akik informatikai, adatgazdasági vagy általában természettudományos képzéseken vesznek részt. DIGITÁLIS MUNKAERŐ PROGRAM
  • 18. DIGITÁLIS MUNKAERŐPIACI PROBLÉMÁK • a digitális tudás iránti valódi munkaerő-piaci igényt nem tárják fel a szakmaszerkezeti előrejelzések és egyéb munkaerő-piaci felmérések, adatok; • a szakmaszerkezet képzési oldala elavult, az SZVK-k (szakmai és vizsgakövetelmények) és a KKK-k (képzési és kimeneti követelmények) nem tartalmaznak IPAR 4.0 elemeket; • a nem informatikai képzések többnyire nem rendelkeznek digitális modullal, amely alkalmassá tenné a munkavállalót a digitális munkafolyamatba való bekapcsolódásra; • a digitális kompetencia szintjeinek méréséhez nem áll rendelkezésre általános eszköz, így nincs valós tudásunk a munkaerő digitális készségeiről.
  • 19. • a digitális gazdaság és a digitális munkaerőpiac átfogó monitoring rendszerének kidolgozása; • digitális és hagyományos munkaerőpiac előrejelzési rendszerének kidolgozása; • szemléletformáló és támogatási program kidolgozása; • a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) rendszerének felülvizsgálata; • munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő, rövid ciklusú képzések támogatását szolgáló program kidolgozása, amely növeli az egyes ágazati, informatikai és általában a digitális képzésekre belépők számát; • a munkavállalók, a képzők és az állam közötti kockázat- és költségviselés egyensúlyának megteremtése; • az informatika képzési területre felvett hallgatók állami ösztöndíjrendszerének kidolgozása és bevezetése. DIGITÁLIS MUNKAERŐ PROGRAM