Vasember 3. - Kritika

A Bosszúállók: Végtelen háború bemutatója kapcsán napi rendszerességgel megjelenő kritikák formájában nagyító alá vesszük a Marvel Moziverzum eddig bemutatott 18 filmjét. Az idáig szemrevételezett filmek:

Marvel Moziverzum - 1. fázis:

• A Vasember
• A hihetetlen Hulk
• Vasember 2.
• Thor
• Amerika Kapitány: Az első bosszúálló
• Bosszúállók

Mikor 2012 tavaszán megnyílt az ég New York felett, és idegen hordák szálltak alá, hogy szörnyekkel, istenekkel és szuperhősökkel mérjék össze erejüket, nos ekkor minden megváltozott. És ezt a Marvel is tudta. A Marvel Moziverzum második fázisában már nem lehetett figyelmen kívül hagyni sem a Bosszúállók projektet, sem pedig azt a tényt, hogy nem vagyunk egyedül.

A kör bezárult. Anno a Vasemberét kereső Jon Favreau a Shane Black által írt és rendezett Kiss Kiss Bang Bangben szúrta ki Robert Downey Jr-t: tetszett neki a színész fellépése, fizikuma, tündöklő jelenléte, és ahogy azt maga Robert Downey említette, az is, hogy még volt haja. Két Vasemberrel, egy Bosszúállókkal, szóval egy őrületes nagy visszatéréssel később Favreau átadta a gyeplőt Shane Blacknek, aki Joss Whedonhoz hasonlóan bebizonyíthatta, hogy Hollywood mekkora hibát követett el azzal, hogy hosszú éveken át mellőzte őt.

Az biztos, hogy nagyon jót tett a filmnek az író/rendező-váltás, hisz a második Vasember tulajdonképpen az első film amúgy sem túl vaskos sztoriját mesélte újra, csupán ezúttal a gonosztevőt kényszerítették hadi gépezetek építésére, hogy végül a vasgyúró a vasgyúróval bunyózzon egy kiadósat. Ezt nem lehetett harmadszor is eljátszani, ám így is maradtak ismétlőjelek: Starkot ezúttal is személyes haragosa kényszeríti térdre, miközben egy, az ellenfelétől teljesen független, Stark saját személyiségéből adódó, ezért a cselekmény szempontjából kényelmesen megoldható problémával is meg kell birkóznia. Ugyanakkor több mint tetszetős húzás, hogy Stark nemezisét részben a New York-i események ösztönzik tettekre, sötétnek sötét, de előremutató terveit is annak tudatában szövögeti, ezáltal a filmet sikerült remekül elhelyezni a Marvel Moziverzumában, még úgy is, hogy egyetlen sztreccsruhás munkatárs sem teszi jelenését a film során. És nincs is rájuk szükség, ugyanis Black és írótársa, Drew Pearce elegendő karaktert terelget a színen ahhoz, hogy a cselekmény egy pillanatra se tűnjön alibinek.

Sőt, a szuperhős filmektől megszokott hacacárét az ügyesen felvezetett, majd jól továbbgörgetett narratíva jó időre félre is teszi, hogy egyfajta oknyomozós thrillerré alakuljon át, amiben Stark vagyona és vasa helyett csak a gógyijára, és kimondatlanul is spielbergi húzásként egy kis srácra támaszkodhat. A film ezekben a percekben a legjobb: csak úgy röpködnek a sziporkák, az akciók frissek, a karakterek élnek, a nyomozás pedig beránt, így különösen fájó, hogy az utolsó harmadra visszatér a nagyzolás, és annak elmaradhatatlan cimborája, a hatásvadászat, és ezzel az addig ügyesen felépített narratíva csúnyán meginog, az ilyen filmekben amúgy is szellős logika pedig kukába kerül.

Bekövetkezik egy-két olyan fordulat, amit látva a képregények rajongói minden bizonnyal a szívükhöz kaptak, az átlag mozijáró meg tanácstalanul nézett körbe, hogy "ez most komoly?". Csak félig, hisz ez Shane Black világa. Íróként mindig is hajlamos volt csúnyán meghurcolni, pszichológiailag és fizikailag egyaránt két vállra fektetni karaktereit, hogy aztán valami elképesztő bolondozással rántsa vissza őket a porondra. Abban anno csak reménykedni lehetett, hogy ez a kettős megközelítés, és néhány furcsa, részben Pepper Pottsot érintő (majd a film végén gyorsan visszacsinált) narratív döntés nem okoz maradandó károsodást a karakterekben.

Végül nem is okozott, lévén a folytatás édes egyszerűen figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Tony Stark megszabadult minden vas(alter)egójától. De hát a képregényfilmektől nem idegen a "visszacsinálás" fogalma - főleg az olyanoktól nem, melyek a nagyobb képben gondolkodnak.

---

Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek.